A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 19., csütörtök

Az orosz külügyminiszter helyettes figyelmeztetése!

Kiváncsiskodók joggal még meg is kérdezhetnék, hogy az oroszok most harcra készülnek? Ha igen, akkor miért is gyakorlatoznak?


Az orosz külügyminiszter helyettes Alekszej Meshkov arra figyelmeztet, hogy amennyiben az Európai Unió fegyverekkel látja el Ukrajnát, ebben az esetben egész Európa biztonsága veszélybe kerül.


“Mi figyelmeztetjük az Európai Uniós partnereinket, hogy a fegyverszállítás felelőtlen és törvénytelen lépés, és nagyon komoly következményekkel jár az európai kontinens biztonságát illetően” – közölte a meghallgatásán Alekszej Meshkov az orosz parlament alsó házában (Duma) a hétfői nap folyamán.

„Szeretném emlékeztetni az uniós partnereinket, hogy a fegyverszállításra vonatkozó nemzetközi korlátozások továbbra is érvényben vannak” –tette hozzá mondandójához Alekszej Meshkov.

Az orosz külügyminiszter helyettes állásfoglalása csak azt követően hangzott el, mi után Petro Porosenko bejelentette azt, hogy Ukrajna 11 Európai Uniós államból kap segítséget katonailag. Egyébként tudnunk kell, hogy Porosenko bejelentése előtt már voltak Ukrajnában amerikai katonák.


Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a NATO segítség nem csak katonai, hanem fegyverszállítmányokat is jelent, legfőképpen az USA-tól!


Ki akarja most megvédeni Európát, kitől?

Forrás: titkolt hírek, presstv.ir , hir.ma

2014. december 13., szombat

Merkel: Az Európai Unió jó kapcsolatokat akar ápolni Oroszországgal

© Fotó: AP/dpa,Sven Hoppe



Az Európai Unió jó kapcsolatokat akar ápolni Moszkvával.

Ezt Angela Merkel német kancellár jelentette be szokásos heti videó beszédében, amely a német kormány hivatalos honlapján jelenik meg.
„Mi szintén szeretnénk jó, partneri kapcsolatot ápolni Oroszországgal” – mutatott rá a kancellár válaszul arra a kérdésre, hogy hogyan akar reagálni az EU arra, hogy Oroszország „erősen befolyásolja” Magyarországot, Törökországot és Szerbiát, és mint a Nyugat „korlátozhatná Oroszország befolyását”.
Merkel elmondása szerint az EU közeledése Ukrajnához, Grúziához és Moldovához, nem Oroszország ellen irányul.

2014. december 6., szombat

Washingtonnak kell a hidegháború

Archív fotó. © Flickr.com/theqspeaks/cc-by-nc-sa 3.0



Az Egyesült Államokban a kongresszus képviselőháza elítélte „Oroszország a volt szovjet köztársaságok – Ukrajna, Grúzia és Moldova – iránti agresszív politikáját” és követeli, hogy Obama elnök fokozza a Moszkvára gyakorolt szankciós nyomást. Barack Obama a napokban jómaga is élesen bírálta az orosz elnököt. A Fehér Ház retorikája érthető. A NATO fenntartása és finanszírozásának fokozása megköveteli a közös veszélyt. És az amerikai vércsék részéről nyilván ingerültséget kelt az európaiak „lassúsága” ebben a kérdésben.

Az amerikai képviselők gyakorlatilag egyhangúan fogadták el az Oroszország-ellenes határozatot. A dokumentum tele van Oroszország „politikai, gazdasági és katonai agressziójára” vonatkozó nyilatkozatokkal. Valamint követeléseket tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy az ukrán hadsereget támogassák védelmi és felderítő eszközökkel, szüntessék meg az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat a NATO és szövetségesei vonalán, valamint fokozzák a világ országaira gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy azok csatlakozzanak az Oroszország elleni „szankciós koalícióhoz”. Külön javasolják, hogy „agresszív nyomást gyakoroljanak Putyin úrra, hogy az másképpen viselkedjen”.
Számos szakértő egyetért abban, hogy Washingtonnak hidegháborúra van szüksége. Az amerikai vércsék egyébként ezt nem is titkolják. Közülük sokan nagyon jól megszokták az olyan világban való életet, amelyben létezik ellenség és lehetőség van a fegyverzetek felhalmozására. Szakértők rámutatnak, hogy Washington az egész elmúlt évben erőfeszítéseket fejtett ki annak érdekében, hogy összefogásra ösztönözze a NATO-t. Ennek érdekében megszabadult mindenkitől, aki az Oroszországgal való együttműködés mellett lépett fel. Most pedig, még ha a tagországok részéről alternatív javaslatok hangzanak is, ez inkább a nagyközönség számára fenntartott szólamoknak tekinthető – véli Borisz Podoprigora katonai szakértő.
A NATO-szövetségesek körében semmiféle vita sem akadályozhatja meg az Egyesült Államokat mint a szövetség fő tagországát abban, hogy a szövetség nevében az általa helyesnek ítélt döntéseket hozza meg. Eltérő véleményről a NATO-n belül szó sem lehet. Igaz, az USA olykor megengedi a más álláspontot képviselő felszólalást. De különbséget kell tenni a propaganda és a lényeg között.
Megjegyzendő, hogy a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján a német külügyminiszter aggályának adott hangot a „Moszkvával való együttműködés mechanizmusainak hiánya kapcsán a politikai válság viszonyai közt”. Frank-Walter Steinmeier arra szólította fel kollégáit, hogy „túl kell haladni a mai állapoton és megtalálni az Oroszországgal való kapcsolattartás felújításának lehetőségeit”. Berlin álláspontját osztják más uniós országokban is. Úgy látszik, hogy Európában egyre több politikus kezdi felfogni, hogy nem mindig előnyös Washington uszályában haladni, hiszen az amerikaiakat saját önös érdekeik vezérlik és nem törődnek az európaiak jólétével.