Kényeztető lábfürdő a testnek, léleknek

A lábfürdő használata az ősidőkre nyúlik vissza, és télen szüleink, nagyszüleink is alkalmazták például megfázás ellen. Sajnos mára kezd kimenni a divatból a láb kényeztetése, pedig egy kis extrával kiegészítve igazi testi-lelki felfrissüléssé válhat. A klasszikus lábfürdőket sokan ismerik, amikor például sót, vagy szódabikarbónát oldanak fel a vízben.

Ha még valami ennél is kényeztetőbbről álmodik, akkor próbálja ki az aromaterápiás lábfürdőt. Isteni illatával kényeztet minket, és a megfelelő aromát kiválasztva még testi-lelki gyógyhatása is lesz. Sokan nem tudják, de az illóolajokat használat előtt ajánlott feloldani, különben ugyanúgy reagál a vízzel érintkezve, mint bármilyen más olaj: összeáll és nem oldódik fel, így pedig a hatása sem az igazi.

Csepegtessük hozzá az olajat egy kis tejhez, és abban oldjuk fel, majd így öntsük a vízbe. Előzetesen felforralt, már szobahőmérsékletű házi tej használata javasolt. Mézzel is kiegészíthetjük a keveréket, mert az illóolaj mézben is oldódik, és lábfürdőnél is kellemes a tejes-mézes víz, akárcsak a fürdővíznél, főleg ha még finom illatos is.

Használhatunk gyömbért is, ha különleges lábfürdőt szeretnénk: szeleteljünk fel egy darab gyömbérgyökeret héjastól, és főzzük meg kb. 20-25 perc alatt, majd ha elviselhetően melegre hűlt, akkor ebbe áztassuk a lábunkat úgy negyed órára. Ez még a lábfájósoknak is kiváló, ugyanis gyulladáscsökkentő hatása van.

Nagyon kellemes még a vulkanikus kövekkel „dúsított" lábfürdő is, mivel ezeknek a köveknek kiváló rezgéseik vannak, és testi-lelki gyógyhatásúak. Ráadásul a lábfürdő vízébe helyezve még kellemesen masszírozzák is a lábat. Bármilyen vulkanikus követ használhatunk.

Forrás: Natúrsziget.com

Gyógyító szundítás

A napközbeni rövid, frissítő szundikálás helyreállíthatja az alváshiány által okozott károsodást. A körülbelül 30 perces alvás a jelek szerint enyhíti a stresszt, és a hormon- és fehérjeszintek helyreállítása révén fellendíti az immunrendszer működését. A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segít az alváshiány által okozott károsodások ellensúlyozásában.

Az alváshiány nemcsak a balesetek kockázatát növeli, hanem az érintettekben nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki krónikus betegségek, például elhízás, diabétesz, magas vérnyomás vagy depresszió is.

„Eredményeink azt mutatják, hogy egy 30 perces szundítás visszafordíthatja egy rossz alvással töltött éjszaka hormonális hatásait” – összegezte a kutatást Dr. Brice Faraut, az Université Paris Descartes-Sorbonne Paris Cité egyetem munkatársa.

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism szaklapban közzétett kutatás során 11 huszonöt és harminckét év közötti egészséges férfiban vizsgálták a hormonok és az alvás összefüggéseit. Az egyik szakaszban a férfiaknak egy éjszaka csak két órát szabadott aludniuk. A másik szakaszban kétszer 30 perc szundítást engedélyeztek számukra a kétórás alvást követő nap közben.

A háromnapos részek mindegyike egy olyan éjszakával kezdődött, amikor az alanyok nyolc órát töltöttek ágyban, és olyan éjszakával zárult, amikor a résztvevők korlátlan ideig aludhattak. A kutatás alatt vizelet- és nyálvizsgálattal mérték, hogyan befolyásolta az alváshiány a hormonszinteket. A korlátozott idejű alvással töltött éjszaka után a férfiakban két és félszeresére emelkedett a noradrenalin szintje, annak a hormonnak és idegi átvivőanyagnak, amely a szervezet „harcolj vagy menekülj” stressz-reakciójáért felelős. A noradrenalin megnöveli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet. A kutatók nem mutatták ki a noradrenalin szint növekedését, amikor a férfiak a korlátozott alvással töltött éjszaka utáni napon szundíthattak.

Az alváshiány az antivirális tulajdonságokkal is rendelkező, a nyálban kimutatható interleukin-6 szintjét is befolyásolta. A fehérje szintje a korlátozott alvással töltött éjszaka után csökkent, de változatlan maradt akkor, amikor az alanyok másnap napközben szundíthattak. A változások arra utalnak, hogy a rövid napközbeni alvások előnnyel járhatnak az immunrendszer működésére nézve.

Forrás: Natúrsziget

A sör egyik összetevőjének meglepő hatására derült fény

Többek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen véd a sör egyik legfontosabb alkotóeleme, a komló – derült ki kínai kutatók tanulmányából. Az alkoholfogyasztásban azonban továbbra is meg kell őrizni a mértékletességet!

Az utóbbi időszakban a mérsékelt borfogyasztás jótékony hatásai voltak reflektorfényben, a folyékony kenyér némileg háttérbe szorult. Egyes kutatók úgy vélik, ez hiba, ugyanis a legújabb eredmények szerint több haszna van, mint korábban hitték. A titok a komlóban rejlik, melynek egyik vegyülete védi az agysejteket a károsító hatásoktól, és ezáltal hatékonyan lassítja az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór.

Xantohumol

Oxidatív stressznek hívjuk azt az állapotot, amikor a prooxidánsok és az antioxidánsok egyensúlya eltolódik az előzőek javára. Az egyensúly felborulása miatt az egyes szövetek és szervek biomolekulái sérülnek, éppen ezért az antioxidáns-prooxidáns egyensúly fenntartása az egészség megőrzésének fontos eszköze.

Az idegsejteket ért oxidatív stressz tehát károsodásokat okoz, ezek pedig egyenes utat nyitnak a fent említett betegségek kialakulásához. A komlóban azonban van egy antioxidáns hatású anyag, amely képes semlegesíteni a sejtekre káros, oxidatív szabadgyököket. Ez a xantohumol, ami tulajdonképpen egy flavonoid. A flavonoidok a növényi anyagcsere másodlagos termékei és alapvetően védelmi funkciókat töltenek be. Ez a szerep nemcsak a fotoszintetizáló szervezetekben, de az emberben is hasznosnak bizonyulhat: többek között felhasználható a rákkal szemben, gátolja a gyulladások kialakulását és véd a patogén mikroorganizmusok ellen.  

Hogyan védett?

Az elmúlt évek kutatásai a xantohumol számos jótékony tulajdonságát bizonyították, az agyi idegsejtekre gyakorolt hatását azonban idáig nem vizsgálták.
Ezt az űrt töltötték be kínai kutatók (Lanzhou Egyetem), akik egerek sejtkultúrában tenyésztett neuronjait nagy mennyiségű xantohumolnak, és oxidatív stressznek tették ki. Az eredmény várakozáson felüli volt: a flavonoid nem csupán a reaktív molekulák rombolását enyhítette, hanem egyúttal bizonyos sejtvédő funkciókat ellátó – úgynevezett citoprotektív – gének működését is felerősítette. Ezek a gének nemcsak az oxidatív stressz ellen jelentenek pajzsot, de más neurodegeneratív állapotok kialakulását is megakadályozzák, valamint gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Az utóbbi mechanizmus egy Nf2 elnevezésű fehérje aktiválásával lehetséges.

A folyamatos sörvedelés nem megoldás

Habár a kutatásokat élő szervezetek bevonásával folytatni kell, az eredmények a xantohumol egyértelmű jótékony hatását igazolják. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ne sörrel vegyük magunkhoz nagy mennyiségben az antioxidánst, az előnyös tulajdonságokat a túlzott alkoholbevitel károsító hatásai hamar felülírhatják. Az eredményeket a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóiratban publikálták.

Forrás: origo.hu