PUTYIN A NYUGATI ELITNEK: VÉGE A JÁTÉKNAK

Az angolul beszélő világ nagy része valószínűleg kimaradt Putyin Szocsiban elhangzott legújabb beszédéből, illetve, akik értesültek is róla sem biztos, hogy első hallásra felfogták annak jelentőségét.

A nyugati média mindenesetre mindent megtett, hogy ne vegyen róla tudomást, vagy kiforgatva tálalja annak tartalmát. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Putyinról (a Nap és a Hold sem a mi véleményünk kedvéért létezik), valószínűleg Churchill 1946. március 5-én elhangzott „Vasfüggöny” beszéde óta a legjelentősebb politikai beszéd hangzott el Szocsiban.

Putyin kijelentette, hogy a játékszabályok mostantól megváltoznak.

Mostanáig a nemzetközi politikát a következő szabályok szerint játszották:

A politikusok nyilvános kijelentéseket tettek, hogy ezekkel fenntartsák a nemzeti szuverenitás kellemes látszatát, ami kizárólag propaganda célokat szolgált, hiszen nem valós szuverenitásról beszélünk, hanem olyasmiről, aminek semmi köze a nemzetközi politika lényegéhez. Eközben titkos vagy zárt ajtós tárgyalásokon meghozták a valós döntéseket és megtárgyalták a követendő irányokat.

Korábban Putyin is ezen szabályok szerint játszott, cserébe csupán annyit várt, hogy Oroszországot egyenrangú félként kezeljék. Mivel ilyen irányú reményei szertefoszlottak, bejelentette, hogy a játéknak vége, ezzel végeredményben megszegve a nyugat által felállított tabut, nyíltan, az elit klánok és politikai vezetők feje felett szólva az emberekhez.

Egy orosz blogger, Chipstone, a következők szerint foglalta össze Putyin beszédét:

1. Oroszország nem játssza tovább ezeket a játékokat és nem folytat titkos, zárt ajtós tárgyalásokat apró-cseprő ügyekben.Oroszország ezzel szemben készen áll a komoly párbeszédre és megállapodásokra, amennyiben azok a kollektív biztonságot szolgálják, igazságosak és mindkét fél érdekeit figyelembe veszik.

2. A globális kollektív biztonság valamennyi rendszere romokban hever. Nincsenek többé nemzetközi biztonsági garanciák, az ezeket elpusztító entitást pedig Egyesült Államoknak hívják.

3. Az Új Világrend építői elbuktak. Homokvárat építettek. Az Új Világrend felépülésének kérdése nem csupán Oroszországon múlik, de a döntés nem születhet meg Oroszország nélkül.

4. A társadalmi rend újításait Oroszország konzervatív megközelítésből kívánja vizsgálni, de nem zárkózik el az ilyen újítások vizsgálatától, hogy kiderüljön, bevezetésük indokolt-e.

5. Oroszország nem szándékozik az Egyesült Államok folyamatosan terjeszkedő „káosz birodalma” által létrehozott zavaros vizekben halászni és új birodalmat sem akar alapítani (ez szükségtelen, Oroszországnak már meglévő területeit kell fejlesztenie). Továbbá Oroszország nem kíván a világ megváltójának szerepébe lépni, ahogyan ezt a múltban tette.

6. Oroszország nem kívánja a saját képére átformálni a világot, de azt sem fogja hagyni, hogy mások az ő képükre próbálják átformálni Oroszországot. Oroszország nem fogja elzárni magát a világtól, aki azonban megpróbálja elszigetelni Oroszországot a világtól, az forgószelet arat.

7. Oroszország nem kívánja a káosz terjedését, nem akar, és nem is szándékozik kirobbantani semmilyen háborút, ugyanakkor úgy látja, hogy egy globális háború kirobbanása ma már szinte elkerülhetetlen, így erre fel van készülve és a készülődést folytatja.Oroszország nem akar háborút, de nem is fél tőle.

8. Oroszország nem kíván aktív szerepet vállalni azok feltartóztatásában, akik még mindig az Új Világrendjüket építik, amíg ezek az erőfeszítések nem sértik Oroszország kulcsfontosságú érdekeit. Oroszország inkább a partvonalról szemléli, amint ezek újabb és újabb sebeket szereznek igyekezetükben, amennyiben azonban bárki megkísérli Oroszországot is belerángatni ebbe a folyamatba, figyelmen kívül hagyva annak érdekeit, az meg fogja tanulni, hogy mit jelent a fájdalom.

9. Külső, de még inkább belső politikájában, Oroszország ereje nem az eliten és annak zárt ajtós tárgyalásain, hanem a népen fog nyugodni.

A fenti pontokhoz a következőt muszáj még hozzátenni:

10. Még mindig fennáll a lehetőség egy olyan új világrend felállítása előtt, ami megakadályozhatja a világháború kirobbanását. Ennek az új világrendnek az Egyesült Államok is elkerülhetetlen része lenne, de kizárólag mindenki mással egyező feltételek mellett: a nemzetközi jog és nemzetközi szerződések alapján, mindenféle egyoldalú kezdeményezés nélkül, más nemzetek szuverenitásának abszolút tiszteletben tartása mellett.

Forrás: www.idokjelei.hu / zerohedge.com

David Wilcock: Erősen gyanítom, hogy Putyinnak találkozói voltak a Szövetséggel

David Wilcock hozzászólás formájában megjelent információi Benjamin Fulford legutóbbi beszámolójához.

dwilcock hozzászólása 2015 Március 17. @ 2:08 am

Erősen gyanítom, hogy Putyinnak találkozói voltak a Szövetséggel. Nincsen ötletem, hogy Ben miért hozott elő egy ilyen ok nélküli és alaptalan vádat, hogy Putyin részt vett 3/11-ben. Már legalább három orosz dokumentumfilm fedte fel nagy mértékben, hogy mi történik, és közülük az egyik beszélt 3/11-ről, és megismételte, amit mondott, hogy Izrael okozta.

Amit legutoljára hallottam, hogy a pánik minden tekintetben magas az űrprogramban az összeesküvés / illuminátus oldalon, ahogy a földi oldalon is.

A Szövetség azt akarja, hogy:

• Töröljenek el minden összeesküvést és titoktartást a Földön,
• Oldják fel az összes tiltott technológiát (nagyon fejlett dolgok),
• Számolják fel a pénzt teljesen (nem lesz rá szükségünk),
• Bevigyenek bennünket a pozitív földönkívüliekkel való együttműködésbe,
• Hozzanak létre egy átmeneti kormányt, amely aztán vezet,
• A kormányzatok legtöbb formáját töröljék el teljes mértékben,
• Teljesen visszaállítani a bioszférát, visszafordítani az aszályokat, élelmezni az embereket,
• Kolonizálni az űrt sokkal inkább, mint ahogy a "kolóniák" ma léteznek.

Biztos vagyok benne, hogy vannak más célok is, de ezek azok, melyeket ismerünk.

A kormányokra nem lesz szükség egy korlátozott mértéken túl, ha minden nyitott és őszinte, nem kell pénz, ha mindenkinek megvan az, amire szüksége van, és minden embernek lehet hangja az elektronikus hírközlésen keresztül.

Nagyon NAGY találkozók folynak mind a Szövetséggel, mind az összeesküvéssel, körülbelül múlt hét keddel kezdődően - alig néhány nappal Putyin eltűnése után. Szinte bizonyos, hogy ezeken a találkozókon volt.

Voltak JELENTŐS átállások a Szövetséghez az űr programban, és azt az utasítást kapták, hogy fékezzenek le, és ne vegyék annyira gyorsan. Megtámadtak egy bázist a Marson, és egy bázist Dél-Karolina partjainál, ami sok "járulékos kárt" okozott, és ártatlan emberek halálát mindkét esetben.

Bár most már átadták nekik a technikát, hogy tegyék ezt, de megkérték őket, hogy ne legyenek annyira erőszakosak vele. Ennek célja egy fokozatos változás, mely továbbra is békés célú, és amely segít számunkra elmozdulni egy fejlett, békés űr utazó társadalomba.

Nagyon izgalmas dolgokról lehet itt olvasni. Én már annyira belemerültem a dolgok űr oldalába, hogy a világi híreknek nem sok figyelmet szentelek.

David Wilcock

divinecosmos.com
wisdomteachings.com
disclosuretruth.com

Forrás: Új Világtudat

Hidegháború és forró határozat

© Archív fotó: RIA Novosti/Mikhail Markiv

Az amerikai képviselőház elfogadta a 758-as Határozatot a Vlagyimir Putyin vezette Orosz Föderáció tevékenységének drámai elítéléséről. Ajánljuk az Önök figyelmébe a 758-as Határozat néhány részletét:

758-as Határozat

A Vlagyimir Putyin vezette Orosz Föderáció lépéseinek drámai elítéléséről, amely agresszív politikát folytat a szomszédos országok ellen politikai és gazdasági uralom elérése céljából.

Képviselőház

2014. november 18.

Figyelembe véve, hogy 2009-ben a hatalomra került Barack Obama bejelentette szándékát az Orosz Föderációval való kapcsolatának ”újratöltéséről” (…);

Tekintettel arra, hogy erre a politikára Oroszország nyílt Amerika-ellenes retorikával és lépésekkel válaszolt, továbbá katonai agresszióval az Egyesült Államok szövetségeseivel, köztük Ukrajnával és Grúziával szemben (…);

Tekintettel arra, hogy Oroszország politikai és gazdasági kampányt, továbbá katonai agressziót folytat Ukrajnával szemben annak céljával, hogy uralkodjon felette (…);

Figyelembe véve, hogy Oroszország katonai felszereléseket biztosít Kelet-Ukrajnában a szeparatistáknak és a fegyveres erőknek, tréninget hajt végre (…);

Tekintettel arra, hogy Oroszország és az általa támogatott szeparatista erők többször megszegték a Minszki Egyezményben foglalt tűzszüneti megállapodást (…);

Feltételezve, hogy az ukrán béke és biztonság helyreállításához az orosz erők teljes kivonására van szükség Ukrajna területéről (…);

Abból kiindulva, hogy a malajziai légitársaság 17-es polgári utasszállító járatát orosz gyártmányú rakétával lőtték le, amelyet Oroszország adott át a szeparatista erőknek Kelet-Ukrajnában (…);

Tekintettel arra, hogy Oroszország kényszerítő gazdasági intézkedéseket alkalmazott és alkalmaz továbbra is, köztük az energiaárakkal és termékekkel való manipuláció, továbbá kereskedelmi korlátozások annak érdekében, hogy politikai és gazdasági nyomást gyakoroljon Ukrajnára;

Tekintettel arra, hogy Oroszország 2008 augusztusában behatolt Grúziába (…);

Abból kiindulva, hogy Oroszország továbbra is politikai és katonai megfélemlítésnek, gazdasági kényszernek és az agresszió egyéb formáinak teszi ki Grúziát és Moldovát (…);

Tekintettel arra, hogy (…) az Egyesült Államok megállapította, hogy Oroszország megszegi a RIAC Szerződésben vállalt kötelezettségeit (…);

Tekintettel arra, hogy a jelentés szerint Oroszország többször behatolt az amerikai kormány számítógépes hálózatába és támadásokat hajtott végre ellene (…) azzal a céllal, hogy káros tevékenységet folytasson (…);

Figyelembe véve Oroszország Ukrajnával és más országokkal szembeni politikai, katonai és gazdasági agresszióját, alátámasztásra kerül az Észak-atlanti Szerződés szervezetének állandó fontossága (…);

Tekintettel arra, hogy Oroszország politikai és gazdasági kényszerként használja az energiaforrások szállítását Ukrajna, Grúzia, Moldova és más európai országok számára;

Tekintettel arra, hogy Oroszország bővíti az államilag finanszírozott nemzeti nyelvű média jelenlétét Közép- és Nyugat-Európában (…);

Tekintette arra, hogy Vlagyimir Putyin egyre erősebb önkényuralmi rendszert hoz létre Oroszországban (…).

Képviselőház

(1) határozottan támogatja Petro Porosenko elnök és az ukrán nép erőfeszítéseit az ukrán béke megteremtésére vonatkozóan, köztük:

az orosz csapatok teljes kivonását Ukrajnából; (…) a szeparatista és a harci szervezetek lefegyverkezését Kelet-Ukrajnában; olyan intézkedések alkalmazását, amelyek korlátoznák Oroszország lehetőségét a gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra az energetikai export vagy a kereskedelmi akadályok eszközével (…);

(4) kimondja, hogy Oroszország katonai inváziója Ukrajnával szemben (…) veszélyt jelent a világbékére és a biztonságra;

(5) felszólít a Krími-félsziget törvénytelen bekebelezésének az eltörlésére (…);

(6) (9) felszólítja az elnököt arra, hogy működjön együtt az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel Európában és az egész világon, hogy felhagyjanak Krím törvénytelen elfoglalásának az elfogadásával, továbbá az Oroszországgal szembeni vízumtilalom bevezetése, a pénzeszközök befagyasztása, az ágazati szankciók és az egyéb intézkedések terén (…);

(10) (11) felszólítja az elnököt arra, hogy katonai eszközöket, szolgáltatásokat és felkészítést nyújtson az ukrán kormánynak (…), hírszerző és egyéb információkat (…);

(12) felszólítja a NATO szövetségeseit, az USA partnereit Európában és világszerte arra, hogy hagyjanak fel mindenfajta katonai együttműködéssel Oroszországot illetően (…);

(15) felszólítja az elnököt, hogy szólítsák fel Oroszországot a kis- és közepes hatótávolságú rakéták likvidációjáról szóló szerződésben vállalt kötelezettségek betartásáról (RIAC) (…);

(17) felszólítja Ukrajnát, az EU-t és a többi európai országot arra, hogy támogassák az energiaellátás diverzifikálásának a kezdeményezéseit, köztük az amerikai földgáz és egyéb energiaforrások exportjának a növelését (…);

(19) felszólítja az elnököt és az amerikai Külügyminisztériumot egy átfogó stratégia kidolgozására (…) a hírek és információk orosz nyelven történő terjesztésére azon országok számára, amelyekben túlnyomórészt orosz ajkú lakosság él (…);

(21) felszólítja Oroszországot arra, hogy törekedjen a kölcsönös előnyös kapcsolatok kialakítására az Egyesült Államokkal (…);

Forrás: Oroszország Hangja

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_12_06/Hideghaboru-es-forro-hatarozat-7619/

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_12_06/Hideghaboru-es-forro-hatarozat-7619/

Vlagyimir Putyin orosz elnök interjúja az ARD német tévécsatornának

© Fotó: RIA Novosztyi/ Mihail Klimentyjev

Vlagyimir Putyin az ARD német tévécsatornának adott interjújában választ adott az ukrajnai helyzetre, a szankciókra, az Oroszország és az EU viszonyára vonatkozó kérdésekre. Az interjú rövidített változatát publikáljuk.

HUBERT SEIPEL: Tisztelt Elnök úr! Ön máig az az egyedüli orosz Elnök, aki beszédet mondott a Bundestagban. Ez 2001-ben történt. Ön akkor a német-orosz viszonyról, Európa Oroszországgal közös építéséről beszélt, azonban óva is intett. Azt mondta, hogy gyökerestől ki kell irtani a „hidegháború” eszméit. Azonkívül Ön azt is mondta, hogy bár közös értékrend szerint élünk, mégsem bízunk meg egymásban. Miért volt Ön már akkor is kissé pesszimista?

VLAGYIMIR PUTYIN: Előrebocsátom, hogy nem figyelmeztettem, nem intettem óva senkit és nem voltam pesszimista. Egyszerűen igyekeztem kielemezni az európai és a világhelyzet fejlődésének előző szakaszát azok után, hogy megszűnt a Szovjetunió. Prognózist engedtem meg magamnak a helyzet különböző variánsok szerinti kifejlődését illetően. Úgy láttam, hogy ez eléggé objektív elemzés volt. Abból indultam ki, hogy a múlt problémáinak ismeretében a jövőben át kell térnünk viszonyunk sokkal kényelmesebb és kölcsönösen előnyös építéséhez.

SEIPEL: A NATO a Fekete-tenger térségében, az orosz határ közelében rendez manővereket, az orosz bombázók pedig az európai nemzetközi légtérben gyakorlatoznak. A védelmi miniszter azt mondta talán, hogy még a Mexikói-öbölig is eljutnak. Mindez a „hidegháború” újabb kiadását jelenti.

PUTYIN: A NATO bázisainak száma növekszik. Vajon orosz bázisok találhatók szerte a világban? Nem, ezek a NATO bázisai, amerikai bázisok találhatók világszerte, többek között határunk közelében is, és számuk egyre növekszik.

Azonkívül a közelmúltban döntés született a különakciókat megvalósító csapatok szétbontakozatásáról, éspedig megint csak az orosz határ közvetlen közelében.

Ön különböző manővereket és repülőgépek, hajók mozgását említette stb. Igaz ez vagy sem? Igen, ez igaz.

De először is, Ön azt mondta – vagy a fordítás volt helytelen –, hogy nemzetközi európai légtérről van szó. A légtér vagy nemzetközi – vagyis semleges, vagy pedig európai. Egyszóval, mi kizárólag nemzetközi vizekben és nemzetközi légtérben rendezünk gyakorlatokat.

1992 után úgy döntöttünk, hogy beszüntetjük stratégiai légierőink repülését. Ugyanakkor sok éven át amerikai partnereink folytatták a járőrözést saját nukleáris erőikkel, repülőgépeivel (erről beszélek), a korábbi útvonal szerint, egyebek között az orosz határ közelében. Ennélfogva néhány évvel ezelőtt, látva, hogy nem történik semmi, senki sem viszonozza lépésünket, felújítottuk stratégiai légierőink repülését távoli járőrözési térségekben.

SEIPEL: A mostani válságban az Európai Unió és Ukrajna szerződése játszotta az elsütő billentyű szerepét. A szerződésnek viszonylag ártalmatlan elnevezése van – „Az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződése”. A szerződés központi cikkelye megnyitja Ukrajnát az Európai Unió előtt és viszont. Mi a veszélyes ebben Oroszország számára? Ön miért ellenezte a szerződést?

PUTYIN: A valóságban a gazdasági szférában majdnem ugyanaz történik, mint a biztonságiban. Egyet mondunk, mást cselekszünk. Egységes térség kialakításának fontosságát hangoztatjuk, a valóságban pedig újabb választóvonalakat húzunk.

Mert mit irányoz elő a társulási szerződés? Már többször hangoztattam, de bizonyára még egyszer el kell mondanom, lenullázzák az Ukrajna területén az európai árukra kivetett behozatali vámokat. De Ukrajna már a FÁK keretében szabadkereskedelmi övezet tagországa, így Oroszország és Ukrajna között nulla a vámtarifa. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az európai áruk ukrán területen át közvetlenül az Oroszországi Föderáció vámterületére fognak áramlani.

Van sok más dolog is, amelyik, meglehet, nem annyira világos a problémában nem járatos embereknek, de ezek létező dolgok. Miről van szó? Műszaki szabályozásról, amelyik nem egyezik az Európai Unióéval, eltérő normák szerint járunk el. Műszaki ellenőrzési normákról, növény-egészségügyi normákról, az áru származása elvének meghatározásáról van szó. Hogyan engedhetjük meg mindezt? A kezdet kezdetétől mondtuk: „Nézzék csak, mi támogatjuk ezt, de csináljunk mindent fokozatosan, figyelembe véve a reális problémákat, amelyek felmerülhetnek köztünk és Ukrajna között.” És mi volt a válasz? „Ez nem tartozik önökre, ne üssék bele orrukat.”

SEIPEL: Amikor az Ukrajnával aláírandó szerződésről volt szó, a tárgyalások mégis elégé huzamos ideig zajlottak. Amikor tavaly novemberben az előző elnök nem írta alá a szerződést, erőszak-hullám söpört végig, a Majdanon embereket gyilkoltak meg. Ön figyelemmel követte nyomon az eseményeket. Nagyon gyorsan reagált. Ön, mondható, annektálta a Krímet. A Nyugat ezt a nemzetközi jog megsértésének tekintette. Ön alábecsülte a Nyugat reakcióját és az esetleges szankciókat, amelyeket aztán életbe léptettek?

PUTYIN: Szerintünk ez a reakció abszolút nem felelt meg annak, ami történt.

Amikor azt halljuk, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, akkor ez nem vált ki bennem semmi mást, csak csodálkozást. Mert mi a nemzetközi jog? Elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályai, a nemzetközi gyakorlat és ezen gyakorlat értelmezése megfelelő nemzetközi szervek által.

Mélységes meggyőződésem, hogy Oroszország nem sértette meg semmiben a nemzetközi jogot. Igenis, nem tagadom, természetesen ez olyan tény, amelyet soha nem titkoltunk, hogy fegyveres erőink, mondjuk meg nyíltan, elzárták a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erőket, de nem azért, hogy bárkit is szavazásra kényszerítsünk – ez lehetetlenség –, hanem azért, hogy elejét vegyük a vérontásnak, hogy az emberek lehetőséget kapjanak annak kifejezésére, hogy milyennek látják saját jövőjüket és gyermekeik jövőjét.

Azonkívül létezik egy remek és friss precedens – a koszovói precedens. A Krímben nem történt semmi azon kívül, ami már megtörtént Koszovóban.

SEIPEL: Ukrajnában napjainkban megosztottság van. Négyezren elpusztultak, több százezer menekült egyebek között Oroszországba is áramlott. Az ország keleti részén orosz ajkú szeparatisták széleskörű autonómiát követelnek, egyesek csatlakozni kívánnak Oroszországhoz. A minszki megállapodások értelmében tűzszünet következett be, de nap mint nap emberek pusztulnak. Az ország csődbe jutott. A konfliktusban tulajdonképpen mindenki vesztett. Ukrajna elsősorban, de Európa és Oroszország is. Ön szerint milyen jövő vár Ukrajnára?

PUTYIN: Ukrajna bonyolult ország, és nemcsak etnikai összetétele tekintetében, hanem az ország mai formájában való kialakulása tekintetében is.

Van-e jövője és milyen ez a jövő? Úgy gondolom, hogy természetesen van jövője. Nagy ország, nagy nép, 43-44 millió lakosa van. Európai kultúrájú nagy európai ország.

Tetszik tudni, csak egyvalami hiányzik. Azt hiszem, hiányzik annak a felfogása, hogy a siker, a stabilitás, a prosperálás megköveteli azt, hogy az ország területén élő embereknek – bármilyen (magyar, orosz, ukrán vagy lengyel) nyelven is beszéljenek – érezniük kell, hogy ez a hazájuk. Ehhez pedig érezniük kell, hogy itt teljes mértékben megvalósíthatják álmaikat, méghozzá semmiképpen sem rosszabb módon, mint bármilyen más területen, sőt, bizonyos értelemben talán jobban is. Ennélfogva nem értem, hogy némely politikai erők Ukrajnában miért még hallani sem kívánnak a föderalizálás lehetőségéről.

Most hallhatjuk, hogy nem föderalizálásról, hanem decentralizálásról lehet szó. Mindez csak játszadozás a szavakkal. Meg kell érteni, mit fednek a decentralizálás, föderalizálás, regionalizálás fogalmai. Lehet még egy tucat újabb szót kitalálni. Fontos, hogy a területen élő emberek megértsék, hogy van joguk valamire, hogy önállóan hozhatnak döntést saját életükről.

Forrás: Oroszország Hangja

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_17/280151367/

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_17/280151367/

Putyin elnök a változásokról a világon és a lehető következményekről

© Fotó: RIA Novosztyi/Vitalij Belouszov

Putyin elnök felszólalásban a Valdáj nemzetközi vitaklub szocsi ülésén arra szólított fel, hogy nem szabad elfelejteni a történelem tanulságait a világrend most végbemenő változásainak tükrében, amelyek lokális konfliktusokkal vagy háborúval fenyegetnek.

Olyan benyomás alakul ki, hogy a hidegháború „győztesei” a saját elképzeléseik szerin akarják átszabdalni a világot. Ezt Putyin orosz elnök jelentette ki, az USA politikáját kommentálva.

Meggyőződését fejezte ki, hogy nem volt szabad szétzúzni a „fékek és ellensúlyok” mechanizmusát, amely oly nehezen alakult ki, olykor kínlódva épült fel az előző évtizedek során.

Putyin szerint ésszerű rekonstrukciót kellett volna elvégezni, az új nemzetközi kapcsolatok rendszeréhez alakítani ki.

- Az USA azonban a hidegháború győztesének nevezte ki magát és véleményem szerint magabiztosan gondolta, hogy erre egyszerűen nincs szükség – fejtette ki az orosz vezető.

Nyugat, ha nem is támogatta, de szemet hunyt a nemzetközi terroristák oroszországi és közép-ázsiai behatolása felett. Ezt Putyin elnök jelentette ki felszólalásában a Valdáj nemzetközi vitaklub konferenciáján.

Szavai szerint az egyoldalú diktátum és a saját sablonjaik ráerőszakolása homlokegyenest ellenkező eredményekhez vezet.

- A konfliktusok rendezése helyett – kiszélesítésük. Szuverén szilárd államok helyén – a káosz növekvő térnyerése – mondotta.

Nyugat beavatkozása Líbiát a szétesés határához juttatta, ez az ország a terroristák gyakorló terepe lett.

A szankciók aláássák a világkereskedelem alapjait, a WTO szabályait, a magántulajdon sérthetetlenségének elvét és megingatják a globalizáció liberális modelljét. Ezt Putyin elnök jelentette ki.

- A szankciókkal az elszigeteltség felé próbálnak tolni minket, de nekünk nem áll szándékunkban elzárkózni a világtól – jegyezte meg a Valdáji fórumon.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország nem érzi sértve magát a politikailag motivált gazdasági szankciók miatt, és nem áll szándékában könnyítést kérni Nyugattól.

Az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszország aktivizálódó együttműködése partnereivel az ázsiai országokból nem azt jelenti, hogy az ország elfordulna Európától.

Az USA-nak mindegy, ki foglalja el a Szovjetunió, mint a fő ellenfél, helyét.

Akár Irán lesz ez, mint a nukleáris technológiákra áhítozó ország, akár Kína, mint a világ első számú gazdasága, akár Oroszország, mint nukleáris szuperhatalom. Ezt Vlagyimir Putyin elnök jelentette ki.

Szavai szerint most újra megnyilvánulnak a világ szétdarabolásának, az ellenségkép kialakításának próbálkozásai, amint ez a hidegháború éveiben volt. 

Oroszország prioritásai a demokrácia és a nyitott gazdaság intézményeinek tökéletesítése – ezt Vlagyimir Putyin elnök jelentette ki.

Szavai szerint Oroszország aktívan tevékenykedik kollegáival az Eurázsiai gazdasági szövetségen, a Sanghaji Együttműködési Szervezeten, a BRICS-en belül és más partnereivel.

- Ez az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére irányul, és nem az elkülönülésre – mutatott rá Putyin.

Putyin azt is kijelentette, hogy Oroszország nem próbálja visszaállítani a birodalmat, nem tör szomszédjai szuverenitása ellen és nem tart igényt különleges helyzetre a világon.

- Tiszteletben tartva mások érdekeit egyszerűen azt akarjuk, hogy a mi érdekeinkkel is számoljanak és a mi állásfoglalásunkat is tartsák tiszteletben – mondotta az orosz vezető.

Csak zsákutcába vezet az a próbálkozás, hogy erőszakkal oldják meg a szituációt Ukrajna délkeleti részén. Ezt a véleményt Vlagyimir Putyin orosz elnök fejtette ki a Valdaj klub ülésén.

Szavai szerint csak a háború megszüntetése után lehet beszélni a párbeszéd felújításáról Kijev és a Donyecki medence között.

Az elnök aláhízta, hogy Oroszország a minszki megállapodás maradéktalan betartásáért száll síkra az összes fél – mind a felkelők, mind a kormányerők által.

Putyin megjegyezte, hogy az egyik kulcsprobléma Kijev vonakodása a probléma tárgyalásos úton való megoldásával szemben.

Forrás: hungarian.ruvr.ru